Tengerparti nyaralásról szoktak az emberek hasonló emléktárgyakkal hazatérni....Én nem hoztam, éppen ellenkezőleg: vittem magammal :)
Gondosan becsomagoltam a korábban hímzett képemet, a bőrönd mélyére rejtettem és már itthon elképzeltem, hogy milyen jól fog mutatni a hajnali fényekben.
A mintarészlet Isabella Vautier: Si la mer m' était comptée kiadványából való, a keretet pedig korábban vásároltam, nem saját alkotás.
Az már csak hab volt a tortán, hogy a mi partszakaszunkon is volt egy világítótorony :)
Bár a tengerparton heverészni is jó dolog, de a mi családunk ezt néhány nap után elunja. Most is csak három éjszakát töltöttünk Lido di Jesolón, utána áttettük a székhelyünket Castelfranco Venetoba és felfedeztük a környék szebbnél-szebb városait.
De ez már egy másik bejegyzés, mert egyelőre nincs időm a fényképekkel foglalkozni. Vár a kert, ami brutálisan elvadult az elmúlt hét alatt. Rendet teszek és aztán jelentkezek :)
